emzetközi turistaútvonal „Rómaiak nyomában a Duna mentén“
Útvonal: Komárom – Izsa (szlovákiai rész)
(Megj.: az útvonal más sorrendben is látogatható, teljes jelölése a mellékelt térképen látható, a turistaútvonal a magyarországi résszel folytatódik: Almásfüzitő – Szőny – Komárom)
Az Erzsébet szigetre vezető híd előtti kereszteződésben letérünk balra a Nádor utcába, amely elvezet bennünket a Duna Mente Múzeumához (13), itt megtekinthetjük a „Komárom városa és környék történelme az őskortól a XIX. századig“ című állandó kiállítást, amelynek része a római korból származó emlékek is. A múzeumi látogatás után végigsétálhatunk Komárom történelmi belvárosában, amelyet a XIX. századi historizmus építészetének polgári épületei, illetve a XVIII. század egyházi építményei jellemeznek. A főtér meghatározó épülete a városháza, amely előtt Klapka György honvédtábornok szobra áll. A főtér nyugati oldalán található a Zichy palota, melynek parkja az Európa-udvarba vezet minket. Ez nem más, mint egy új társadalmi és kereskedelmi központ, amely stilizált formában Európa egyes országainak és vidékeinek építészeti sajátosságait örökíti meg. A Szent László kapun jutunk ki a Jókai utcára, vagy a Ferencesek utcájára, amelyek a Kossuth térre vezetnek. A Kossuth térről a Komenský (Comenius) utcán át érkezünk a Római Kőtárhoz, amely az erődrendszer VI. Bástyájában található (14). Itt Pannónia területéről származó, az I. – IV. századból való kőszobrászati emlékekben gyönyörködhetünk. A Római Kőtár kiállítása elnyerte az Europa Nostra díjat – Európa kulturális öröksége védelméért és kulturális, társadalmi célú felhasználásáért. A kiállítás megtekintése után, a Körúton nyugat felé haladva, utunkat az erődrendszer földsáncai és az egyes bástyák (V.-II.) mentén folytatjuk tovább, egészen a Pozsonyi kapuig, az egykori I. Bástyáig. Itt elsétálunk a kikötő mellett a Duna rakparton, és a Villanytelep úton egészen az Új- és az Öregvárig, a Vág-Duna és a Duna összefolyásáig. A folyó vonalát követve eljutunk a Vág-Duna hídjáig, ahonnan tovább követhetjük a római kori emlékek útvonalát. A Kelemantia római erődítmény (15) kerékpárral, vagy gyalogosan egyaránt megközelíthető a Vág-Duna és a Duna töltése mentén (kb. 4 km). A töltésen vezető utat kavics borítja. Komáromból érkezve közvetlenül a híd után ráfordulunk a Vág-Duna töltésére, s ezen haladunk egészen a Duna és a Vág-Duna összefolyásáig. Majd a Duna töltését követjük, amíg a tájékoztató rendszer fel nem hívja a figyelmünket a római kori emlékekre.
A töltésen közlekedve (vagy a Komárom – Nagyharcsás útvonalon) kb. 3,5 km-t megtéve érkezünk egy információs táblához, amely a markomann háborúk idejéből származó ideiglenes római mezei táborok fekvéséről nyújt tájékoztatást. Innen kb. 500 m-re található el a Kelemantia nevű római erődítmény. A másik útvonal Komárom felől az országúton vezet, a Vág-Duna híd után Nagyharcsás felé (kb. 3 km), majd rövid szakaszon (800 m) mezei úton folytatódik tovább.
Az izsai Kelemantia római erődítmény (15) Komárom ill. Érsekújvár felöl a 64-es számú főútról is megközelíthető, a 63-as út Izsára érkezünk. A község központjában, a tájékoztató táblákat figyelve jutunk ki a Dunához, majd innen (kb. 1,5 km) folyási irányával ellentétesen nyugat felé haladunk tovább. Az egész erődítmény, amely mintegy 3 ha területen fekszik 1957 óta védett nemzeti műemlék. Jelenleg folyamatban van egyes részeinek az kiépítése szabadtéri múzeummá, az erődítmény egész évben ingyenesen tekinthető meg.
Romanus) része volt, amely a pannon provinciák északi határának vonalán épült ki. Az első erődítmény ezen a helyen a markomann háborúk idejéből, vagyis a 2. század 70-es éveiből való fa-földsánc tábor volt. A belső területet és a vályogtéglából épült építményeket földsáncok védték cölöpös várfallal és őrtornyokkal, valamint két árokkal. Rövid idő elteltével, egy váratlan germán támadás következtében az erődítmény elpusztult. A II. század végén, ugyanezen a helyen a rómaiak kőből felépítettek egy auxiliáris erődítményt – a segéd hadegység állandó táborát. Alaprajza négyzet alakú volt, lekerekített sarkokkal (172×172 m). Az erődítmény bástyaoromzatban végződő fala 2 m széles és 4 – 5 m magas volt. A védőfalhoz 20 torony tartozott, amelyek a négy kaput, a sarkakat és a köztük levő szakaszokat erősítették. Belső oldalról a sáncokhoz földet szórtak, a külső oldalt pedig két, majd később öt árokkal vették körül. Az erődítmény belső területén az épületek utcarendben sorakoztak: a parancsnoki épület, a stábépület, a kaszárnyák, a raktárak, az istállók, a műhelyek, a fürdők, de a víztartályok, a kutak és a pékkemencék is. Az erődítmény a III. században megrongálódott, de később újjáépítették. Rendeltetésének így a IV. század végéig eleget tudott tenni.
Az erőd fejlődéséről szóló alapvető tudnivalókat ismertető táblák közlik, amelyek főszezonban (május 1-től október 31-ig) a tábor területén találhatók. A dunai védőgát koronájáról megtekinthetjük az egész erődítményt, a környéket, illetve a szemközti Duna partot, ahol egykor a Brigetio római légiós tábor állt. A védőgáton található a Római Birodalom észak-pannon határának térképe is, illetve az erődítmény alaprajza a II. századbeli beépítés ábrázolásával.
A műemlék területén lehetőség nyílik az eredeti és a rekonstruált részek megtekintésére. Az izsai római táborból származó leletek megtekinthetőek a Duna Mente Múzeumának állandó kiállításán Komáromban; a Római Kőtárban a VI. Bástyában; a Szlovák Nemzeti Múzeum kincstárában a Pozsonyi várban, és a Szlovák Mezőgazdasági Múzeumban Nyitrán (az Agrokomplex területén).
A „Rómaiak nyomában a Duna mentén“ nemzetközi turistaútvonal Izsán a Dunai kerékpárúthoz kapcsolódik, amely Párkányba vezet.
1 – Fazekastelepek a II. – III. századból (a benzinkúttal szemben, Komárom – Almásfüzitő, HU)
2 – A Duna felé vezető út tulajdonképpen a brigetiói légióstábor keleti falán vezet (Komárom – Szőny, HU)
3 – Brigetio első római táborának, az auxiliáris palánktábornak a területe (Komárom – Szőny, HU)
4 – Római szarkofág a lakótelep parkjában (Komárom – Szőny, HU)
5 – A lakótelep – és egyben a római tábor – nyugati szélét egy garázssor határolja. Itt kezdődött Brigetio katonavárosa – canabae legionis. (Komárom – Szőny, HU)
6 – A város nyugati határa a mai magtárnál volt. (Komárom – Szőny, HU)
7 – A brigetiói polgárváros központja – régészeti feltárás (Komárom – Szőny, HU)
8 – Gyógyfürdő (Komárom, HU)
9 – Főtér a XIX. századi városházával és a római szarkofágokkal (Komárom, HU)
10 – Igmándi erőd – Klapka György Múzeum Római Kőtára (Komárom, HU)
11 – Lámpás kereszteződés – délkeleti sarkában egy IV. századi római mérföldkő (Komárom, HU),
12 – Klapka György Múzeum Római kori kiállítása (Kelemen László u. 22, Komárom, HU)
13 – Duna Menti Múzeum (Nádor u. 13, Komárom, SzK)
14 – Római Kőtár (VI. Bástya, Belső Körút, Komárom, SzK)
15 – Kelemantia római ellenerőd (Izsa, SzK)