A Felvidéki Népviseletes Babák
A Pátria Rádió 11. 11. 2020 13:31 | Vasárnap délután/Nedeľa -adáséból:
A komáromi járásban található Búcs egyik nevezetssége, a fél világot bejárt gyűjtemény, amely a Felvidéki Napviseletes Babák házában kapott állandó lakhelyet. Az ötletgazdával Szobi Kerekes Eszterrel Csenger Ferenc beszélget.
A beszélgetés az alábbi linken érhető el:
https://patria.rtvs.sk/clanky/vasarnap-delutan-nedela/239521/a-felvideki-nepviseletes-babak?fbclid=IwAR0JLopTYnah2RAWHAh_lVbM5Zi514ldwvO9ThUY8eL4P59fjTkdKpmQzWI
A népviseletbe öltöztetett babacsaládok porcelánlakodalma
Írta: Hideghéthy Andrea
Forrás: Felvidek.ma
Komáromban a felvidéki népviseletes babacsaládok 20 éves történetére emlékeztek a búcsi Kultúráért és a Turizmusért Társulás tagjai, pártolói, segítői és az érdeklődő közönség.
A jubileumi alkalomra Szobiné Kerekes Eszter, a társulás elnökének gondozásában azonos címmel kiadásra került egy gyönyörű, színes könyv, amelynek bemutatójára is sor került az este folyamán.
A zsúfolásig megtelt Csemadok-teremben nagy izgalommal folytak az előkészületek, hiszen 20 évről beszélni, a fontosabb állomásokat összefoglalni, a történetben meghatározó személyeket megszólaltatni, nem kis feladat. Főleg azért, mert az ötlettől a megvalósulásig nagyon sok kihívást kellett legyőzni.
A jó szándék, a segítőkészség azonban mindig jellemezte azokat, akik azonosulni tudtak a magyar népviselet, a hagyomány, a nyelvhasználat megőrzésének szellemiségével.
Gondoljunk bele, a történet még 1996-ban kezdődött. Az akkori gyerekek ma már felnőttek, családot alapítottak. A probléma akkor is az volt, mit ma 2018-ban. Létszámcsökkenés mutatkozott az óvodákban és az iskoláinkban.
Ezért új utakat kerestek az anyanyelvi iskolák népszerűsítésére. Ez az út volt a népviseletekbe öltöztetett babák gyűjtése.
Kellett egy hajtómotor, aki mozgásban tartotta a megkezdett munkát, hiszen csatlakozni, támogatni csak azt a szellemiséget lehet, amelyet már életre hívtak. Szobiné Kerekes Eszter rendületlen lelkesedése, meggyőződése, elhivatottsága ez a motor, immár két évtizede.
Az induláskor Méry Margit és Jókai Mária néprajzkutatók végezték a szakmai feladatokat és olyan közéleti személyiségek álltak a babacsaládok körülményeinek évek hosszú sora alatti lépésről – lépesre tett fejlődése mellé, mint Bauer Edit, volt EP-képviselő, Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója illetve a korábbi pozsonyi nagykövet felesége Boros Jenőné.
A sikertörténet 1998-ban indult, az első kiállítással. A krónika szerint közel járnak a 300 kiállításhoz, és ma már 52 faluközösség népviseletes babacsaládjának ad otthont a búcsi múzeum.
Mindez nem valósulhatott volna meg a számos önkéntes odaadó munkája, és a tájegységenként felkutatott varróasszonyok nélkül. A létrehozott érték kétséget kizáróan nemzetiségünk megmaradásának egyik kiemelkedő alappillére.
A társadalmi hasznosulás ma sem kérdéses. A társulás szoros kapcsolatot ápol a községükben működő Katona Mihály Alapiskola vezetésével és diákjaival. Győző Andreától, az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy a mindennapi oktatásba beépítették a múzeum kínálta lehetőségeket.
A diákok már az alsó tagozatban megismerkednek a múzeumpedagógiával, de tartanak itt különleges honismereti és később történelem órákat is. Országos vetélkedők rendezésekor remek kulturális program az ideérkező tanulók számára a kiállítás megtekintése és a felfedezés öröme, amikor megtalálják a családok között a saját tájegységük népviseleti öltözetét.
Ám lássuk be, hogy igazából az érzések tartják össze azokat az asszonyokat, akik 20 év alatt jóban-rosszban megismerték egymást, öltöztették a babákat, vitték a babacsaládokat dobozokban a kiállításokra, áldoztak a szabadidejükből. S talán már nem is beszélhetünk áldozatról, hiszen megismerve őket azt látjuk, hogy odaadásuk egyfajta szenvedély, ami az életük része. Szeretet, ami töretlen két évtizede.
A hagyomány szerint egy házasságban az eltelt 20 évet porcelánlakodalomnak nevezik és nagy ünnepséget nem von maga után. A jövőre tekintve azonban a közösség kívánsága az, hogy a folyamat tovább éljen, és együtt ünnepeljék a babacsaládok ezüstlakodalmát.
Felvidéki és székelyföldi népviselet
forrás:http://www.3szek.ro
Hétfő este nyílt meg a zsúfolásig telt kézdivásárhelyi Vigadó Galériában a Felvidéki és székelyföldi népi viseletek a babák világában című hagyományőrző kiállítás a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és a felvidéki, búcsi Kulturáért és Turizmusért Társulás szervezésében. Sajnos, a pompás népviseletbe öltöztetett babákat, Jakabos Aranka szőtteseit, István Sándor népi fafaragásait és a felvidéki Kiss Erzsébet csipkekiállítását csak a megnyitón, hétfőn este lehetett megtekinteni.
A felvidékiek népes, ötvenfős csoporttal érkeztek a céhes városba. A rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Szorgos Kezek Kézimunkakör tagjai is jelen voltak.
Fülöp Magdolna, a nyolc évvel ezelőtt bejegyzett Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete vezetője arról számolt be, hogy e kiállítást már 2010-ben eltervezték Kecskeméten, de az álom csak most vált valóra. A két civil szervezet közötti kapcsolat azonban azóta is működik. Érdekességként említette, hogy a felvidékiek nem népviseletbe öltöztetett babapárokat, hanem hét családot hoztak magukkal, a Felvidéki Népviseletes Babamúzeum darabjait. A kézdivásárhelyi egyesület képviselői egy évvel ezelőtt jártak a felvidéki Bátorkeszin. Szobi Eszter, a felvidéki babamúzeum elnöke elmondta: gyűjteményük ötvenhat családból áll, de Kézdire ízelítőként csak hét felvidéki községből hoztak el egy-egyet. Azt is megtudtuk, hogy a babamúzeum megnyitása óta 290 kiállításuk volt. Biszak Enikő a kézdivásárhelyi egyesületi tagok által készített babaméretű kézdi-orbaiszéki népviseleteket mutatta be. Az eseményre tizenhat baba népviselete készült el Sylveszter Ibolyának köszönhetően.
A megnyitón felléptek a házigazda egyesület fiatal tagjai, Bagoly Anabella és Kertész Andrea, valamint a Kelemen Kata tanítónő által vezetett szeretetiskola öt tanulója, Kelemen Zsanett, Kicsid Csaba Zsolt, Csiszér Kristóf, Pánczél Ella és Illyés Renáta.
2016 április 25-én a Vigadóban került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének és a búcsi Kultúráért és Turizmúsért Társulás közös, hagyományőrző kiállítására.
Ez a kiállítás már 2010-ben el volt tervezve, a Kecskeméten szervezett Kárpátmedencei Asszonytalálkozón! Akkor ismerkedtünk meg Szobi Eszter barátunkkal, a társulás vezetőjével, aki most, 50-ed magával, elhozott 7 családot a szép, és a világot összejárt, híres Népiviseletes Babacsaládok gyűjteményéből, a felvidék féltve őrzött kincseiből! Köszönjük, hogy velünk is megosztották szülőhelyük szép hagyatékát!
Bővebben a Kézdi.Infó-n itt: https://www.kezdi.info/news/felvideki-es-szekelyfoldi-nepi-viseletek-a-babak-vilagaban/6794
» Felvidéki és székelyföldi népi viseletek a babák világában
2016 Április 26 Kedd 12:00
Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete – Kultúra
2016 április 25-én a Vigadóban került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének és a búcsi Kultúráért és Turizmúsért Társulás közös, hagyományőrző kiállítására.
Ez a kiállítás már 2010-ben el volt tervezve, a Kecskeméten szervezett Kárpátmedencei Asszonytalálkozón! Akkor ismerkedtünk meg Szobi Eszter barátunkkal, a társulás vezetőjével, aki most, 50-ed magával, elhozott 7 családot a szép, és a világot összejárt, híres Népiviseletes Babacsaládok gyűjteményéből, a felvidék féltve őrzött kincseiből! Köszönjük, hogy velünk is megosztották szülőhelyük szép hagyatékát!
Örülünk, hogy végre ennyi év után sikerült összehoznunk egy rövid találkozót, itt Székelyföldön is, e két helység egyesületi tagjaival! Mi tavaly voltunk Felvidéken, Búcson, Bátorkeszin és néhány magyarországi helységben könyvbemutatón. Mindenhol nagy szeretettel fogadtak! Akkor tekinthettük meg azt a gazdag népi babamúzeumot, aminek a megteremtése sok fáradtsággal járt, de amire nagyon büszkék lehetnek! Szobi Eszter volt a babakiállítás megálmodója és kivitelezője. Ezen – a nemzetünkön belüli, szép találkozón ismételten bebizonyosodott, hogy egy vérből valók vagyunk, hogy a határok csak elméletben jelentenek elválasztást Székelyföld, Felvidék, Vajdaság és az Anyaország közt! Közös törekvéseink vezérfonala, hogy nem szeretnénk elveszíteni azt amivel Isten megajándékozott: az identitásunkat!
Ez a kiállítás is bizonyíték volt erre: ha kevéskével is, de hozzájárulunk népünk örökségének továbbviteléhez.
Kodály Zoltán idézet
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Ezen gondolatok vezéreltek minket is, amikor e kiállításra, a nőegyesületünk tagjaival mi is készítettünk egy környékünk falvaiban, városaiban viselt, székelyruha bemutatót, babáink beöltöztetése által! Szerenténk mi is megismerni ezáltal a gyönyörű mintákat, melyek helységenként változtak és falvakon az idősebb generáció szíve mélyén még szeretettel őrzi azokat!
A ruha elkészítési munkálatok gyors lefolyásúak voltak, Sylveszter Ibolya volt a szabó, varró mester és páran segítettünk neki, hogy befejezzük az első 16 baba ünnepi ruháját! Ezzel szeretnénk kezdetét venni egy, Székelyföld helységeinek népviseletét bemutató hagyományőrző, mozgó kiállításnak, ami Isten segítségével, reméljük sikerül is!
A babák mellett még megcsodálhattuk István Sándor népi faragómester gyönyörű bölcsőit és Jakabos Aranka szép szőtteseit. A vendégeink hoztak egy szép csipketerítő garniturát is, Kis Erzsébet munkáit! Köszönjük Mindannyiuknak!
A megnyitón közel száz résztvevő csodálhatta meg a kiállított, népi babákat, hallgathatta a történetüket. Megható, szívet-lelket melengető beszédek, szavalatok, nóták hangzottak el.
A megnyító bevezetőm után Szobi Eszter elnökasszony meleg hangon üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a babák alkotóit, akik felvidék különböző helységeiből jöttek. Ezután Biszak Enikő beszélt a kiállítás anyagáről, a népviseletekről.
A rendezvény hangulatát emelték szép szavalataikkal: fiatal egyesületi tagjaink Bagoly Anabella és Kertész Andrea, valamint a Kelemen Kata tanítónő, tagtársunk, által vezetett, a Petőfi Sándor Gimnázium mellett tevékenykedő, Szeretet Iskola 5 kisdiákja. Kelemen Zsanett, Kicsid Csaba-Zsolt, Csiszér Kristóf, Bencző Bella, Illyés Renáta. Köszönjük nekük
Köszönjük a felvidéki barátainknak, hogy eljöttek, szponzorainknak a segítséget, a Vigadó vezetőségének a helységet és tagtársainknak a fáradhatatlan munkájukat!
Fülöp Magdolna
Bővebben a Kézdi.Infó-n itt: https://www.kezdi.info/news/felvideki-es-szekelyfoldi-nepi-viseletek-a-babak-vilagaban/6794
» Felvidéki és székelyföldi népi viseletek a babák világában
2016 Április 26 Kedd 12:00
Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete – Kultúra
2016 április 25-én a Vigadóban került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének és a búcsi Kultúráért és Turizmúsért Társulás közös, hagyományőrző kiállítására.
Ez a kiállítás már 2010-ben el volt tervezve, a Kecskeméten szervezett Kárpátmedencei Asszonytalálkozón! Akkor ismerkedtünk meg Szobi Eszter barátunkkal, a társulás vezetőjével, aki most, 50-ed magával, elhozott 7 családot a szép, és a világot összejárt, híres Népiviseletes Babacsaládok gyűjteményéből, a felvidék féltve őrzött kincseiből! Köszönjük, hogy velünk is megosztották szülőhelyük szép hagyatékát!
Örülünk, hogy végre ennyi év után sikerült összehoznunk egy rövid találkozót, itt Székelyföldön is, e két helység egyesületi tagjaival! Mi tavaly voltunk Felvidéken, Búcson, Bátorkeszin és néhány magyarországi helységben könyvbemutatón. Mindenhol nagy szeretettel fogadtak! Akkor tekinthettük meg azt a gazdag népi babamúzeumot, aminek a megteremtése sok fáradtsággal járt, de amire nagyon büszkék lehetnek! Szobi Eszter volt a babakiállítás megálmodója és kivitelezője. Ezen – a nemzetünkön belüli, szép találkozón ismételten bebizonyosodott, hogy egy vérből valók vagyunk, hogy a határok csak elméletben jelentenek elválasztást Székelyföld, Felvidék, Vajdaság és az Anyaország közt! Közös törekvéseink vezérfonala, hogy nem szeretnénk elveszíteni azt amivel Isten megajándékozott: az identitásunkat!
Ez a kiállítás is bizonyíték volt erre: ha kevéskével is, de hozzájárulunk népünk örökségének továbbviteléhez.
Kodály Zoltán idézet
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Ezen gondolatok vezéreltek minket is, amikor e kiállításra, a nőegyesületünk tagjaival mi is készítettünk egy környékünk falvaiban, városaiban viselt, székelyruha bemutatót, babáink beöltöztetése által! Szerenténk mi is megismerni ezáltal a gyönyörű mintákat, melyek helységenként változtak és falvakon az idősebb generáció szíve mélyén még szeretettel őrzi azokat!
A ruha elkészítési munkálatok gyors lefolyásúak voltak, Sylveszter Ibolya volt a szabó, varró mester és páran segítettünk neki, hogy befejezzük az első 16 baba ünnepi ruháját! Ezzel szeretnénk kezdetét venni egy, Székelyföld helységeinek népviseletét bemutató hagyományőrző, mozgó kiállításnak, ami Isten segítségével, reméljük sikerül is!
A babák mellett még megcsodálhattuk István Sándor népi faragómester gyönyörű bölcsőit és Jakabos Aranka szép szőtteseit. A vendégeink hoztak egy szép csipketerítő garniturát is, Kis Erzsébet munkáit! Köszönjük Mindannyiuknak!
A megnyitón közel száz résztvevő csodálhatta meg a kiállított, népi babákat, hallgathatta a történetüket. Megható, szívet-lelket melengető beszédek, szavalatok, nóták hangzottak el.
A megnyító bevezetőm után Szobi Eszter elnökasszony meleg hangon üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a babák alkotóit, akik felvidék különböző helységeiből jöttek. Ezután Biszak Enikő beszélt a kiállítás anyagáről, a népviseletekről.
A rendezvény hangulatát emelték szép szavalataikkal: fiatal egyesületi tagjaink Bagoly Anabella és Kertész Andrea, valamint a Kelemen Kata tanítónő, tagtársunk, által vezetett, a Petőfi Sándor Gimnázium mellett tevékenykedő, Szeretet Iskola 5 kisdiákja. Kelemen Zsanett, Kicsid Csaba-Zsolt, Csiszér Kristóf, Bencző Bella, Illyés Renáta. Köszönjük nekük
Köszönjük a felvidéki barátainknak, hogy eljöttek, szponzorainknak a segítséget, a Vigadó vezetőségének a helységet és tagtársainknak a fáradhatatlan munkájukat!
Fülöp Magdolna
Bővebben a Kézdi.Infó-n itt: https://www.kezdi.info/news/felvideki-es-szekelyfoldi-nepi-viseletek-a-babak-vilagaban/6794
» Felvidéki és székelyföldi népi viseletek a babák világában
2016 Április 26 Kedd 12:00
Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete – Kultúra
2016 április 25-én a Vigadóban került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének és a búcsi Kultúráért és Turizmúsért Társulás közös, hagyományőrző kiállítására.
Ez a kiállítás már 2010-ben el volt tervezve, a Kecskeméten szervezett Kárpátmedencei Asszonytalálkozón! Akkor ismerkedtünk meg Szobi Eszter barátunkkal, a társulás vezetőjével, aki most, 50-ed magával, elhozott 7 családot a szép, és a világot összejárt, híres Népiviseletes Babacsaládok gyűjteményéből, a felvidék féltve őrzött kincseiből! Köszönjük, hogy velünk is megosztották szülőhelyük szép hagyatékát!
Örülünk, hogy végre ennyi év után sikerült összehoznunk egy rövid találkozót, itt Székelyföldön is, e két helység egyesületi tagjaival! Mi tavaly voltunk Felvidéken, Búcson, Bátorkeszin és néhány magyarországi helységben könyvbemutatón. Mindenhol nagy szeretettel fogadtak! Akkor tekinthettük meg azt a gazdag népi babamúzeumot, aminek a megteremtése sok fáradtsággal járt, de amire nagyon büszkék lehetnek! Szobi Eszter volt a babakiállítás megálmodója és kivitelezője. Ezen – a nemzetünkön belüli, szép találkozón ismételten bebizonyosodott, hogy egy vérből valók vagyunk, hogy a határok csak elméletben jelentenek elválasztást Székelyföld, Felvidék, Vajdaság és az Anyaország közt! Közös törekvéseink vezérfonala, hogy nem szeretnénk elveszíteni azt amivel Isten megajándékozott: az identitásunkat!
Ez a kiállítás is bizonyíték volt erre: ha kevéskével is, de hozzájárulunk népünk örökségének továbbviteléhez.
Kodály Zoltán idézet
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Ezen gondolatok vezéreltek minket is, amikor e kiállításra, a nőegyesületünk tagjaival mi is készítettünk egy környékünk falvaiban, városaiban viselt, székelyruha bemutatót, babáink beöltöztetése által! Szerenténk mi is megismerni ezáltal a gyönyörű mintákat, melyek helységenként változtak és falvakon az idősebb generáció szíve mélyén még szeretettel őrzi azokat!
A ruha elkészítési munkálatok gyors lefolyásúak voltak, Sylveszter Ibolya volt a szabó, varró mester és páran segítettünk neki, hogy befejezzük az első 16 baba ünnepi ruháját! Ezzel szeretnénk kezdetét venni egy, Székelyföld helységeinek népviseletét bemutató hagyományőrző, mozgó kiállításnak, ami Isten segítségével, reméljük sikerül is!
A babák mellett még megcsodálhattuk István Sándor népi faragómester gyönyörű bölcsőit és Jakabos Aranka szép szőtteseit. A vendégeink hoztak egy szép csipketerítő garniturát is, Kis Erzsébet munkáit! Köszönjük Mindannyiuknak!
A megnyitón közel száz résztvevő csodálhatta meg a kiállított, népi babákat, hallgathatta a történetüket. Megható, szívet-lelket melengető beszédek, szavalatok, nóták hangzottak el.
A megnyító bevezetőm után Szobi Eszter elnökasszony meleg hangon üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a babák alkotóit, akik felvidék különböző helységeiből jöttek. Ezután Biszak Enikő beszélt a kiállítás anyagáről, a népviseletekről.
A rendezvény hangulatát emelték szép szavalataikkal: fiatal egyesületi tagjaink Bagoly Anabella és Kertész Andrea, valamint a Kelemen Kata tanítónő, tagtársunk, által vezetett, a Petőfi Sándor Gimnázium mellett tevékenykedő, Szeretet Iskola 5 kisdiákja. Kelemen Zsanett, Kicsid Csaba-Zsolt, Csiszér Kristóf, Bencző Bella, Illyés Renáta. Köszönjük nekük
Köszönjük a felvidéki barátainknak, hogy eljöttek, szponzorainknak a segítséget, a Vigadó vezetőségének a helységet és tagtársainknak a fáradhatatlan munkájukat!
Fülöp Magdolna
Bővebben a Kézdi.Infó-n itt: https://www.kezdi.info/news/felvideki-es-szekelyfoldi-nepi-viseletek-a-babak-vilagaban/6794
Féltve őrzött kincsek – Felvidék és Erdély népviseletei babákon
Írta: Hideghéthy Andrea, felvidek.ma
Április 23. és 26. között a felvidéki népviseletbe öltöztetett babákkal erdélyi körúton jártak a búcsi székhelyű Kultúráért és Turizmusért Társulás tagjai, pártolói és meghívott vendégei.
A gyűjtemény erdélyi kiállításának megálmodója Szobi Eszter, a Kultúráért és Turizmusért Társulás és a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának elnöke volt. Munkáját nagy szeretettel és önzetlenül segítették a húsz éve működő társulás tagjai is.
Az első állomás Kalotaszentkirályon
Kalotaszentkirályon Vincze Kecskés István fogadta a vendégeket, bemutatta az 1100 lelket számláló, többségében magyar lakosú falu nevezetes református templomát. Többek között elmesélte: „Nagy büszkeséggel tölti el a helyi magyarságot, hogy a faluba rokonlátogatásra érkezett annak idején, 1914-ben Ady Endre is, a Csucsáról származó Boncza Bertával, azaz Csinszkával. Egy verse is született a költőóriásnak a varázslatos kalotaszegi tájról A Kalota partján címmel.”
Az est folyamán Vincze Kecskés István a Felszeg Gyöngye néptánccsoport közreműködésével a kalotaszegi népviselettel és néptánccal ismertette meg a felvidéki csoportot. A helyi magyar fiatalok a kalotaszegi táncrendből a legényest, a csárdást és a szapora táncokat járták el.
Ezután Szobi Eszter bemutatta az erdélyi falu közönségének a felvidéki népviseletbe öltöztetett babacsaládokat. A résztvevők a babákon kívül nagy érdeklődéssel tekintették meg a búcsi Kissné Peredi Erzsébet csipketerítőit is.
A kézdivásárhelyi Vigadóban közös kiállítást rendeztek
Április 25-én, Kézdivásárhelyen, a Vigadó épületében került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének népművészeti munkáiból és a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok gyűjteményéből rendezett közös kiállításra.
A megnyitón Fülöp Magdolna, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnöke szeretettel üdvözölte a felvidéki vendégeket. Köszöntőjében elmondta, hogy egy évvel ezelőtt jártak a felvidéki Búcson és Bátorkeszin, így nagy öröm számukra, hogy viszonozhatják a vendéglátást. Kiemelte, fontos számukra a népviseletek szenvedélyes gyűjtése, a babák szeretete, a hagyományok életben tartása és a barátság ápolása, a nagy távolság ellenére is.
„Ezen a találkozón bebizonyosodott, hogy egy vérből valók vagyunk, hogy a határok csak jelképesek Székelyföld, Felvidék és az anyaország között. Közös törekvésünk vezérfonala, hogy nem szeretnénk elveszíteni azt, amivel Isten megajándékozott: az identitásunkat. Ez a kiállítás is bizonyíték erre – ha kevéssel is, de hozzájárulunk népünk örökségének továbbviteléhez”- hangsúlyozta Fülöp Magdolna.
Biszak Enikő újságíró ismertette a székelyföldi babakiállítás anyagát a zsúfolásig megtelt terem közönségével. „A hagyományokat ápolva, korunk igényeihez igazodva igyekszünk valami szépet, hasznosat, maradandót alkotni. A hímzett népi motívumok lélekből fakadó gondolatok. Hiszen nagy erővel, pozitív, isteni, teremtő szimbólumokkal bírnak. Kötelességünknek éreztük megmenteni, felújítani, és népszerűsíteni e kihalóban lévő kulturális értéket”- emelte ki Biszak Enikő, az egyesület tagja.
Szobi Eszter elmondta: „1996 őszén jelentős létszámcsökkenés mutatkozott óvodáinkban és iskoláinkban, ezért új utakat kerestünk anyanyelvi iskoláink népszerűsítésére. A konkrét ösztönzést számukra az 1996-ban Székesfehérvárott rendezett nemzetközi óvodapedagógiai konferencián látott kiállítás adta, ahol Kézdivásárhely múzeuma népviseletbe öltöztetett babáinak a bemutatóját láthattuk. Barátságunk azóta tart, és a tavalyi felvidéki találkozó után, nagy álmom valósult meg azzal, hogy ellátogathattunk Erdélybe és elhozhattuk a kiállítást. A kézdivásárhelyi mintát követjük, de mi tovább fejlesztettük azzal, hogy a babáink családokat alkotnak, és így nem csupán a felnőtt női és férfiviseletet, hanem a nagyszülőkét és a gyerekekét is, egy több generációs család öltözékét mutatjuk meg tájegységenként.”
Szobi Eszter a vendégek között köszöntötte Bauer Editet, aki tíz évig volt EP-képviselő előtte a szlovák parlament tagja, valamint Pogány Erzsébetet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatóját, akik a kezdetektől támogatták a népviseletekbe öltöztetett babák gyűjtését és közkinccsé tételét.
„Néhol gyengébben, néhol erősebben kapaszkodik a gyökér a földbe. Néhol erősebb a magyarság, néhol gyengébb. A feladatunk az, hogy erősítsük egymást, magyarságunkat, anyanyelvünket hagyományaink ápolásával” – fogalmazott köszöntőjében Bauer Edit.
A kiállítás hangulatát a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete fiatal tagjainak – Kertész Andreának, valamint Bagoly Anabellának az előadásai tették felejthetetlenné. A gimnazista Bagoly Anabella saját gondolatait foglalta össze: „Számomra az anyanyelvem jelenti a magyarságot, melyet édes szüleimtől tanultam, melyen beszélek, gondolkodom, élek. Családot, közösséget, biztonságot jelent. A jelenem, amelyben élek, és a jövőm, melyben majd gyermekeim élnek.”
A székelyföldi és a felvidéki népviseletbe öltözött babák megtekintése előtt öt kézdivásárhelyi (népviseletbe öltözött) kisdiákot hallgatott meg a közönség, akiket Kelemen Kata tanítónő készített fel a Petőfi Sándor Gimnázium mellett tevékenykedő Délutáni Szeretetiskolában.
A két szervezet tagsága a vacsora után az estet a székelyföldi és a felvidéki magyarok közös ünnepévé varázsolták. Népviseletbe öltöztek maguk is, ismert és kedvelt népdalokat énekeltek, és könnyekig meghatódtak a Himnusz és a Székely Himnusz elhangzásakor.
Nyolcszáz méter magasan, a Nyergestetőn és az aradi vértanúk emlékoszlopánál
A körút során a csoport tagjai ellátogattak Mátyás király kolozsvári szobrához, Tamási Áron farkaslakai síremlékéhez, a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjába és a „Vasszékely” szobrához. Jártak a Nyergestetőn, Hargita megyében, 795 méter magasban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi helyszínének emlékoszlopánál és a kopjafáknál. Végül Aradon, a 13 aradi vértanú kivégzésének helyszínén és a Szabadság-szobornál helyezték el a megemlékezés koszorúját.
A megtett 1800 kilométer Erdélyben, Székelyföld szívében és Csíkországban mély nyomot hagyott az utazóban. Háromszék spirituális magyarságának megtartó erejét a Székely Himnusz visszhangozza a Havasok fölött: „Ameddig élünk magyar ajkú népek, Megtörni lelkünk nem lehet soha. Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján, Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.”
Amit az idő sem nagyon gyógyít
Kellemes autóbuszos utazást követően – budapesti városnézés, fürdőzés után – érkezetek meg Soroksárra a Felvidékről, közelebbről Búcsról azok a testvéreink, akik egy kiállítással, egy őszinte, keser-édes beszélgetéssel, s hatalmas adag szeretettel lepték meg vendéglátóikat.
A református gyülekezetnek, közelebbről Kiss Katalin lelkésznek régóta dédelgetett álma, hogy szülőföldjének szülöttei, valamint a soroksáriak valamilyen módon felvegyék egymással a kapcsolatot.
Az apropót a 10. Könyvtári Napok eseményein belül megrendezésre került, búcsi babamúzeum kiállítása teremtette meg, amelynek a soroksári könyvtár adott otthont (a rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap és az Országos Szabó Ervin könyvtár anyagilag támogatta).
A vendégek – megérkezésük után – a Soroksári Református Templomot látogatták meg. Kiss Katalin örömmel mutatta be a küldöttséget, Kiss Péter lelkész pedig a gyülekezet történetéről, templomáról tartott rövid tájékoztatót. A templomból kifelé menet minden vendég egy kis ismertetőt vehetett át, amelyben a gyülekezet korai történetéből összeállított érdekes tények, események olvashatóak.
A következő esemény a katolikus templom meglátogatása volt. Szerencsés Zsolt esperes-plébános a szabadnapját megszakítva állt a csoport rendelkezésére, s tartott színes, közvetlen tájékoztatót plébániájuk és templomuk történetéről. A hangfelvétel ebből ad ízelítőt (a lejátszó gombra kattintva…)
A templomból kifelé jövet szinte mindenki csodálattal szólt a templomban látottakról, hallottakról. Többem megjegyezték, hogy az eddig általuk látott katolikus templomok közül az egyik legszebb a soroksári volt. Könnyű, 10 perces sétával értünk át a könyvtárba. A mai napra célszerűen berendezett térségben fő helyet foglalt el a babakiállítás, s azt szépen kiemelte a csipketerítők bemutatója, s szerényen, de nagyon ínycsiklandóan várta a vendégeket a büféasztal. A hivatalos kezdésig még volt pár perc idő, így mód volt riportot készíteni a gyönyörű csipkék készítőjével: Kiss Andrásné, Peredi Erzsébettel.
Hosszú idő nem volt a beszélgetésre, hiszen Piroska, a helyi könyvtár vezetője megnyitotta a kiállítást, s a szót Szobiné Kerekes Eszter, a babamúzeum megálmodója, létrehozója kapta meg, aki mindenkit beavatott egy ötlet megvalósításának cseppet sem könnyű folyamatába.
Az események tovább peregtek. Kiss Katalin lelkész néhány gondolatban vázolta a búcsiakkal való személyes kapcsolatát, majd egy verset, illetve egy kitelepítéssel kapcsolatos történetet olvasott fel. (itt meghallgatható):
Forrás: http://sorref.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1191166
Családi program Búcson a Babamúzeumban
A Felvidéki Népviseletes Babamúzeum a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével közös családi programot rendezett a nagycsaládosok számára Búcson.
A Babamúzeumot működtető társulás a tavasz folyamán csatlakozott a Családlánchoz, ami ebben az évben négy új taggal bővülve immár 20 tagszervezetet fog össze. A Felvidéki Népviseletes Babamúzeum elnöke, Szobi Kerekes Eszter meghívta a rendezvényre a tagszervezetek családjait, valamint Búcs község nagycsaládjait. Képviselte magát a Diakónia Reformata, a Kuckó Polgári Társulás, a Cserkészszövetség és a Szövetség a Közös Célokért, valamint Hideghéthy Andrea, a KCSSZ régiós munkatársa. A szeptember 26-i rendezvényen a rossz idő ellenére 11 nagycsalád vett részt.
A barátságos fogadtatás után Szobi Kerekes Eszter rövid ismertetőjével vette kezdetét a családi nap. Kiemelte gyökereink megismertetésének és nemzeti értékeink átörökítésének fontosságát és a népviseletekbe öltöztetett babákon keresztül történő közkinccsé tételét. Hangsúlyozta, hogy a segítő összefogás eredményeként a felvidéki 11 nagy néprajzi tájegységből napjainkban már 41 község babacsaládját tekinthetik meg az érdeklődők. A bevezető után meghívta a családokat a Babamúzeum kiállítására.
Itt a legapróbb részletekig kidolgozott eredeti viselet kicsinyített másaiba öltöztetett család tagjait, a nagypapát, a nagymamát, a fiatalembert, a fiatalasszonyt, a kisbabát, a lánykát és a fiúcskát is láthatták a vendégek. Közben az udvaron, amíg az időjárás lehetővé tette, népi játékokat játszottak kicsik és nagyok.
A program a múzeum megtekintése után a Katona Mihály Alapiskolában folytatódott kézműveskedéssel, népi mozgásos játékokkal. A gyerekek és a felnőttek kipróbálhatták a rongybabakészítést, kukoricamorzsolást, tuskóházikó készítését. Az ügyességi, mozgásos játékok közül pedig többek között a diócsúszdát, a rongysúlyzókkal való egyensúlyozást és a madzagkerülgetést.
A szórakoztató programok és a közös tevékenység lehetőséget adott a családok számára egymás jobb megismerésére és a tartalmas időtöltésre, az egész család bevonásával. A programok alatt Henzel György, az alapiskola tanára zenei aláfestéssel járult hozzá a jó hangulathoz. „ A gyerekek azt kérdezték tőlem, ugye lesz még ilyen alkalom, amikor eljöhetünk Búcsra? A sok gyerek, a nevetés, a jókedv, a magyar nyelv és a hagyományok szeretete mind fontos, ápolnunk és tovább kell adnunk. Ezért bízom benne, hogy a közeljövőben megismételhetjük családi napunkat” – mondta Szobi Kerekes Eszter.
A rendezvény sikeréhez hozzájárult Búcs község önkormányzata, a Katona Mihály Alapiskola vezetősége, valamint a Kultúráért és Turizmusért Társulás tagsága. A kézműves vezetők Pálinkás Márta, Mészáros Éva és Kerekes Beáta voltak, a népi játékoké pedig Henzel György. Az önkéntes munkában részt vett Kecskés Magdolna, Vincze Éva, Czút Ilona, Obertol Éva, Gyurcsis Ágnes, Tárnok Márta, Szabó Aranka és Csekes Ilona.
HA, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el.
Felvidékiek is részt vettek az V. Magyar Világtalálkozón Budapesten 
„Határtalan összefogás értékeinkért, ez volt a jelmondata az V. Magyar Világtalálkozónak, amelyet 2015. május 22-31. között rendeztek meg, és csúcspontja a budapesti SYMA Rendezvényközpontban tartott Világfalu esemény volt, május utolsó két napján.
A világ minden részéből összesereglő magyarok fesztiválhangulatú találkozóján a kultúra, a közélet, a tudomány, a művészet, a civilszféra, az üzleti világ, a hitélet és a sport szereplői mutatkoztak be.
Az események zöme Budapesten zajlott, de kiemelt vidéki és erdélyi rendezvények is voltak, például az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban, egy világtalálkozói csoport részt vett a csíksomlyói búcsún és a Mádéfalvi Találkozón.
A rendezvénysorozat megszervezésében közreműködött a Panoráma Világklub öt kontinens, mintegy 80 országát átölelő, több mint 170 társklubja mellett számos civilszervezet, intézmény, cég.
A rendezvény díszvendége Afrika (a kontinens), Vajdaság, és Törökszentmiklós volt.
A rendezvény jótékonysági cselekedete a kárpátaljai és a csángómagyar gyermekek megsegítése volt
A VILÁGFALU volt a nagy találkozóhely a SYMA csarnokban, egyszerre több helyen zajlottak a programok: A színpadon számos beszélgetés neves személyiségekkel, mellette egészségügyi kerekasztal, retró-egyveleg. Ezer torokból szólt a 10 legnépszerűbb magyar nóta, és palóc falusi lakodalmas felvonulásban és mulatozásban is volt részük a megjelenteknek.
A Világfalu-Udvarban szabadtéri programok és gasztronómiai kiállítók csábították a közönséget.
A csarnokban sokféle magyar érték-bemutató volt, köztük a Felvidékről a medvesaljai barantások sátrában Gömör turisztikai és kulturális kincseiről adtak tájékoztatást. Búcsról pedig a Felvidéki Népviseleti Babák Múzeuma négy legjellegzetesebb népviseleti baba-családja „érkezett”. Szobiné Kerekes Eszter elmondta, a találkozó díszünnepségén, május 26-án, az Uránia Filmszínházban is bemutatkoztak a népviseletes babák gyűjteményével, ott is és a Világfalu két napos programjában is a közönség élénk érdeklődést mutatott a búcsi Babamúzeum iránt.
Szombat délután nagy érdeklődés kísérte a Centenáriumi Emlékkonferenciát, amelynek a szervezők „Az I. világháború tüzében elhamvad a történelmi Magyarország” címet tartottak. Köszöntötte a konferencia résztvevőit Tanka László, a találkozót szervező Panoráma Világklub elnöke. Előadást tartott Dr. Raffay Ernő történész, Dr. Zétényi Zsolt jogász, Duray Miklós felvidéki író, politikus (előadása ITT olvasható>>>), Dr. Ravasz István hadtörténész és Szidoropulosz Archimédesz, a Trianoni Szemle főszerkesztője. A konferencia háziasszonya Nagyváradi-Kis Anna volt, és az előadások közt a hangulathoz illő katonadalokkal óbecsei zenészek léptek fel.
A nagyszabású rendezvény üzenete így szólt: „Egy a nemzet, éljünk bárhol a világon, hagyományainkat őrizzük, gyarapítsuk és vigyük jó hírét szerte a nagyvilágba.”
További képek megtekinthetőek a fotógalériában ITT.
További információk: www.vilagtalalkozo.hu
Dániel E., Felvidék.ma
Muzslán találkoztak a térség vállalkozói
A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság meghívására felvidéki körútra érkezett a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége, dr. Radetzky Jenő elnök vezetésével. Ebből az alkalomból Muzslán szakmai fórumra és üzletember-találkozóra is sor került április 23-án.
A fórumot megelőzően viszont a meghívottak, a vendéglátók és az előzőleg regisztrált vállalkozók a térséget bebarangolva megismerkedtek helyi vállalkozásokkal, turisztikai, oktatási nevezetességekkel.
A Fejér megyei delegáció először Bátorkeszire látogatott, ahol a Hidaskürti Magán Szakközépiskola kihelyezett részlegében jártak. Ott Cservenka János alapító és Misurák György igazgató fogadta a vendégeket, és bemutatták, hogyan működik egy modern kor igényeknek megfelelő, versenyképes szakközépiskola a Felvidéken. Eztán mentek át a szomszédos Búcsba, ahol Szobiné Kerekes Eszter kíséretével megtekintették a Kultúráért és Turizmusért Társulás által működtetett egyedülálló Babamúzeumot, mely a felvidéki népviseleteket mutatja be babákra szabva. A vendégek Karkó János polgármesterrel is megismerkedtek, és az együttműködés lehetőségeiről váltottak szót.
Ezután a térség központjának számító Párkányba vezetett a csoport útja, ahol Béres Józsefnél, a Convertis papírfeldolgozó üzemben tettek látogatást. A gyár 110 embernek nyújt munkahelyet, családi vállalkozásként működik immár 21 éve.
Az ebédet követően délután három órakor kezdődött a fórumbeszélgetés, mely intenzív szakmai előadásokkal szolgált a muzslai kultúrházban. Ennek fővédnöke és házigazdája Farkas Iván, a falu polgármestere, az MKP gazdasági alelnöke volt.
Az összegyűlteket előbb Borvák Imre alpolgármester köszöntötte, aki egyben rövid helytörténeti és ismereti előadást is tartott, majd a szervezők nevében Pogány Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnök asszonya tartott köszöntőt. Ebben kiemelte, hogy a szakmai szervezetet erdélyi mintára hozták létre öt évvel ezelőtt, Erdélyben viszont már 25 éve működik nagy sikerrel a közgazdászok társasága. Kiemelte, hogy oroszlánrészt vállaltak a Baross Gábor fejlesztési terv kidolgozásában és megalkotásában, munkájukat idén Wekerle-díjjal is elismerték.
A vendégek nevében Radetzky Jenő kapott szót, aki a nemzetpolitika fontosságáról beszélt, rámutatva arra, hogy mindezt csak gazdasági alapokra helyezve lehet eredményesen művelni, ezért mindenkinek az összefogás és a minél jobb eredményorientáltság az érdeke.
A konferencia második blokkjában négy szakmai előadás kapott helyet. Farkas Iván előbb az Ister-Granum vállalkozási övezetet mutatta be, s a térség kitörési pontjairól és gazdasági felzárkózásának lehetőségeiről szólt. Tőle Havran István vette át a szót, aki a Szlovák Garanciabank komáromi fiókjának igazgatójaként a vállalkozók hitellehetőségeiről tartott előadást. Mint elmondta, bankja fontosnak tartja, hogy a fejlesztések ne kerüljék el Dél-Szlovákiát sem, ezért minden jó ötletben partnerek szeretnének lenni.
Pém Bálint, a Fiatal Gazdák Szövetségének elnöke pedig személyes példáin mutatta be, hogy igenis van jövője a mezőgazdaságnak Szlovákiában, és a fiataloknak is megannyi lehetőségük van ezen a téren, csak élni kell vele. Sok egyéb mellett bemutatta az EU-források célzott felhasználhatóságát és azok lehetőségeinek széles tárházát.
Végül Szabó Róbert helyi asztalosmester prezentálta cégének sikertörténetét. Bemutatta, hogy kellő elszántsággal, akarattal és dolgozni akarással a tisztességes kisiparosoknak szépen meg lehet élni vidékeinken is.
Záróakkordként négy helyi borász mutatta be előbb pincészetüket, majd boraikat, utalva a muzslai borok kiválóságára, a Muzslai Hegyközség óriási turisztikai potenciáljára, mely egyelőre még nem olyan felkapott, mint a környék más szőlőhegyei, de minőségben akár magasabb színvonalat is képviselnek, ezért pár éven belül utolérheti, sőt akár le is előzheti azokat.
A találkozó végül kötetlen eszmecserékkel, névjegykártyacserékkel és kapcsolatépítéssel végződött.
A Búcsi Kultúráért és Turizmusért Társulás különleges rendezvénye
A búcsi székhelyű Kultúráért és Turizmusért Társulás szervezésében döbbenetes erejű és horderejű nemzetközi találkozó zajlott az elmúlt hétvégén Bátorkeszin és Búcson.
A meghívóban felsorolt események és a résztvevők sora igazi különlegességeket sorakoztatott fel, hiszen a Fülöp Magdolna vezette Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének bemutatkozása és a Délvidéki Teleki Júlia könyvbemutatója eddig nem tapasztalt érdekességekkel kecsegtetett.
Kézdivásárhely Székelyföld innen legtávolabbi csücske, onnan nekiindulni nem kis vállalkozás még a mai világban sem, de aki megismeri az egyesület tagjait, rájön egyhamar, hogy olyan erők összpontosulnak akár minden egyes hölgyben egyenként is, amelyek a felsorakoztatott teljesítmények láttán mindent megmagyaráznak. Gyönyörű kézimunkák, szebbnél szebb viseletek pompáztak és dalos kedvüket is magukkal hozva bemutatták a helyi népdalok gyűjteményes kiadását, valamint olyan régi receptek több kötetét, melyekből kiindulva a mai konyhában is remekelni lehet. Meister Éva, erdélyi származású színművész ízes előadása és komoly igazságokat hordozó gondolatai csak tovább növelték a találkozók értékét.
Az igazi döbbenet a találkozó kezdetén Teleki Júlia csúrogi származású nemzettestvérünk bemutatója volt. Elsőnek kapott szót és az összesen négy könyvében leírt élettörténete mindenkinek a torkára forrasztotta a szót, a szemek könnyektől párásodtak pillanatokon belül, pedig a Felvidéken és Erdélyben élő asszonyok emlékei is sok gyötrelemről szólhatnának, de amin a délvidékiek mentek keresztül a II. Világháború időszakában, annál nagyobb szenvedés ki tudja, létezik-e. Júlia asszony csak szemezgetett az emlékeiből, és a hallgatóság bénultan igyekezett felfogni a bátorságnak, kiállásnak azt a mértékét, amit ez a halkszavú, pici teremtés képvisel mind a mai napig.
Hogyan lehetséges úgymond felülkerekedni az emberpróbáló emlékeken? Hogyan tudnak-tudunk mégis egymásra mosolyogni és bizakodást önteni egymásba, azzal a hittel, hogy igenis föl kell emelkedni? Úgyis, mint nő, mint magyar, mint ember? Igen, a válasz egyszerű: szeretettel. Mélységes szeretettel egymás, magyarságunk és ember mivoltunk iránt, amelyből így Húsvét után talán tényleg adni is könnyebben tudunk, és amely kiapadhatatlan forrás kell, hogy legyen minden időben.
Szobiné Kerekes Eszter rendkívüli szervezői képességei nagy lendületet kaptak a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által, amelynek rendezvényei elősegítik a megismerkedést, és amely szintén képviseltette magát az elnöke, Szőnyi Kinga által vezetett küldöttséggel.
A rendezvény jótékonysági vásárral és élénk beszélgetésekkel tetézte az élményeket.
Lukács Ágnes, Felvidék.ma
Nők határok nélkül Kecskeméten a X. Kárpát-medencei Asszonytalálkozón
A Kárpát-medencei Asszonytalálkozó idei rendezvényét Kecskeméten tartották november 28-30 között. A találkozó mottójául „Nők határok nélkül” üzenetet választották. Fő védnöke Novák Katalin államtitkár, védnökei Ékes Ilona alapító, tiszteletbeli elnök és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét megyei jogú város polgármestere. Sok ismerős arcot láttunk Kárpátaljáról, Erdélyből, s a Délvidékről. A Felvidéket kilencen képviseltük Szobiné Kerekes Eszter vezetésével, Karváról Mészáros Éva, Búcsról hárman, Kiss Katalin, Kecskés Magdolna, Szobi Eszter, Bátorkesziről Varga Márta, Múcska Matild, Szenczi Júlia, Hetényről Nagy Mária és Komáromból Móricz Szerénke.
November 28-án délután volt a vendégek fogadása a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Házában.
Az államtitkár asszony és a polgármester köszöntőjükben ismertették a feladatokat, amelyek megoldásra várnak a családpolitika, családügy, ifjúságügy és az idősgondozás terén.
Engert Jakabné, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke Múlt-jelen-jövő címen tartottak előadást. A szünetben megnéztük a Bozsó Gyűjteményt, a sok csodálatos bútort, használati tárgyakat és a régi órák gyűjteményét. Nagy élmény volt meghallgatni Kudlik Júlia és Szvorák Katalin Szeretettel című lemezének bemutatóját.
Az esti program keretében Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt hozzánk, majd kerekasztal-beszélgetés formájában pontosítottuk az asszonytalálkozók konkrét céljait. A minden igényt kielégítő Uno Hotelban, a városközpontban voltunk elszállásolva.
Szombaton a Katolikus Közösségi Házban folytattuk a tanácskozást, ahol rövid kultúrműsorral kedveskedtek nekünk a kecskemétiek. A Nemesszeghy Márta Vegyeskar lépett fel, amelyet a Kodály Iskola diákjai alapítottak, majd sokan csatlakoztak hozzájuk, akiket a Kodály-módszer iránti elkötelezettség, és a közös ének szeretete hozott össze. Utána a Hírös Néptánc Tanoda táncosait csodálhattuk.
A tanácskozás első előadója dr. Orosz Ildikó, a Beregszászi Rákóczi Ferenc Főiskola elnöke volt, aki a kárpátaljai magyar családok életéről és az ukrán helyzetről számolt be, hogy milyen nyomot hagytak Kárpátalján a sorsfordulók és az ország váltások, milyen politikai diszkriminációnak voltak kitéve a magyar és német lakosok, akik a mai napig, akárcsak mi, kollektív bűnösöknek számítanak. Az 1991-es változások után sok asszony külföldre, főleg Magyarországra ment munkát keresni: öregeket gondoztak, napszámos munkát vállaltak vagy csempészésből éltek. A 2013-as narancsos forradalom után, 2014-ben testvérháború sújtja Ukrajnát, főleg keleten, az orosz-ukrán határ mentén. Az asszonyok mindnyájan azt szeretnék, hogy szabad, nyugodt, kiszámítható élet legyen Kárpátalján.
Ékes Ilona tiszteletbeli elnök a gyermekbántalmazásról és a gyermekjogokról beszélt. Már kora gyermekkortól kezdve oda kell figyelni, mit engedjünk meg, mit nézhet a tévében, videón, interneten, milyen játékokkal játszik gyermekünk. Fontos a keresztény értékek népszerűsítése, a korai felvilágosítás. Magyarországon ebben az évben 70 gyermek került az emberkereskedők markába, főleg a 13-14 éves lányok és a 9-10 éves fiúk a legveszélyeztetettebbek. Egy év alatt a gyermekpornó 28 százalékkal nőtt, az EU országokban 100 ezer gyermeket árultak a világhálón.
Oláh Anna esélyegyenlőségi referens témája a „Felelősen egymásért, a cigány nőkért, az anyákért” volt. Ebben a kérdésben a református egyház élen jár, 1943-ban Erdélyben megalapította a Református Nőszövetséget, amely felvállalta a cigány missziós szolgálatot. 2004-ben a Kárpát-medence 10 egyházkerületében elindították a tízéves programot, miszerint minden évben máshol rendezik meg a nők találkozóját ebben a témakörben. Idén a Felvidéki Keresztény Nőegylet kezdeményezésére december 7-én minden református templomban e program szerint lesz istentisztelet.
Nagy élmény volt hallgatni Uzslayné Pécsi Rita PhD. előadását „Női gondolkodás, élet, kommunikáció, stresszkezelés és látásmód” címmel. Az előadás mottója: Egymás kedvéért születtünk. A legnagyobb dilemma ma: vajon egyformák vagyunk-e a férfiakkal? Vajon velünk született-e a nemiség vagy választható? A szakemberek véleménye szerint rengeteg példa támasztja alá azt, hogy már fogantatásunk előtt eldőlt, hogy nők vagy férfiak leszünk. Legfontosabb különbségek: anyák-mélyközpontúság, széles látókör, apák-ügyközpontúság, számukra csak egy dolog fontos egyszerre. Beszéd közben a nők mindkét agyféltekéje működésben van, míg a férfiaknál jellemzően csak a bal félteke, amely a tényközlésre szorítkozik.
Wieber Marianna jelmeztervező „Divat és belső harmónia” címen tartott előadást. Mi, magyarok legyünk büszkék arra, hogy 1 100 éves múltunk Európa legszebb hagyománya. A magyar nőkre jellemző volt a nőiesség, a szemérem és a szépség. Az első világháborútól kezdődik a nőiesség hanyatlása, a valóságtól való elrugaszkodás. Térjünk vissza a szép magyar ruházkodási hagyományokhoz! Ne szégyelljük gyökereinket, a szép hímzést, a varrást!
Az előadássorozat utolsó előadója a Napkelet című újság köré csoportosult írónőkről szólt. Kollarits Krisztina irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy 1920 előtt a magyar nők nem publikálhattak, ezért Tormay Cecília megalapította a Napkelet című újságot, amelyben publikáltak kortársai, főleg Ritoók Emma és Szabó Mária. Mindhárman a magyar nők egyenjogúságáért és választójogáért küzdöttek.
Élmény volt, amikor ünnepélyes keretek között elhelyeztük koszorúinkat az Országzászlónál a város főterén. Részesei voltunk az első adventi gyertyagyújtásnak és ezzel egy időben díszkivilágítás ragyogott fel Kecskemét központjában.
Este az evangélikus templomban St. Martin csodálatos jótékonysági koncertjét hallgathattuk meg, amelynek teljes bevételét a kárpátaljai családok megsegítésére ajánlották.
Az utolsó nap délelőttjén zárónyilatkozatban összegeztük, értékeltük a konferencia eredményét és meghatároztuk az Asszonyszövetség jövőbeli feladatait, amelynek a még elmélyültebb kommunikációra és az egységes, határokon átnyúló együttműködésre kell irányulnia.
Forrás: felvidek.ma
XV. Emese Udvarházi Napok – számtalan meglepetéssel! 
Nagyon gazdag programmal ajándékozta meg Szobiné Kerekes Eszter mindazokat, akik szeptember 13-án részt vettek a Felvidéki Népviseletes Babagyűjtemény létrehozásának tizenötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Búcson.
A búcsi székhelyű Kultúráért és Turizmusért Társulás 1999 óta évente más-más aktuális céllal rendezi az Emese Udvarházi Napokat. Idén a tizenötödik alkalommal azonban nem a hangulatos Emese panzióban, hanem a Babamúzeum udvarán találkoztak az érdeklődők, mert a figyelem a népviseletbe öltöztetett babák gyűjteményének első bemutatásának 15. évfordulója került.
Szobiné Kerekes Eszter felidézte a másfél évtizeddel ezelőtti eseményeket, az első bemutatkozást, amelyre nemzeti ünnepünkön, a szabadságharc évfordulója alkalmából, 1998. március 15-én, Komáromban került sor, az első kiállítást megelőző előkészületeket, és a 15 év alatt megvalósult több mint 260 kisebb és nagyobb kiállítást, ahol a gyűjtemény megtekinthető volt. Ismét köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az ötletének megvalósítását segítetik, elsősorban testvérének, Kerekes Andrásnak és családjának, valamint a jelenleg Budapesten élő, a búcsi születésű, szülőföldjéhez teljes szívvel ragaszkodó Csenger Sándornak és testvéreinek, akik a babamúzeum létrehozását felkarolták.
Csenger Sándor beszámolt arról, hogy 2011-ben a „Vidéki turizmus a Duna mentén” projekt keretében internetes turisztikai portált hoztak létre, amely a Búcs környéki mikro régió turizmust elősegítő vállalkozásait és kulturális-természeti látnivalóit gyűjti össze és mutatja be.
Az ünnepségen a babákat népviseletbe öltöztető asszonyok, a társulás tevékeny tagjai mellett több vendég is jelen volt, olyanok, akik a babagyűjteményt és Szobi Eszter programjait jól ismerik, és ha csak tehetik, eljönnek az eseményekre: Lukács Ágnes Budapestről, Benkei Ildikó, a Kossuth Rádió szerkesztője, Csenger Ferenc, a pozsonyi Pátria Rádió főszerkesztője, Haraszti Mária, a babagyűjteményről szóló könyvet gondozó Median kiadó tulajdonosa Pozsonyból, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, a babagyűjtemény védnöke Somorjáról.
Danter Izabella, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elnöke, a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnökségi tagja levélben köszöntötte az ünnepséget, összefoglalta, hogyan látja ő a búcsi kezdeményezés lényegét: „A gyűjtemény létrehozásának ötlete és az ötlet megvalósítása az elmúlt két évtized folyamán minden bizonnyal sok feladat elé állított minden e nemes programba bekapcsolódó résztvevőt.
A gyűjtemény nem alakult volna meg a magyar óvodákban tevékenykedő óvópedagógusok és az ő munkájukat segítők nélkül, akik azzal, hogy a babákra megvarrták a községük hagyományos népviseletét, nagy szolgálatot tették a magyar népi kultúra ápolásában. A népviseleti baba-kollekciót az ország sok településén, de a világ messzi tájain is sokan látták. Szobi Eszter és családja nemes elgondolásából jött létre három éve Búcson a „Babamúzeum”, amely kellemes környezetben szép kivitelezésben ad otthont ennek a gyűjteménynek.
A gyűjtemény gondozói és a Kultúráért és Turizmusért Társulás képviselői 2005-től rendszeresen részt vesznek a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság programjain, amelyek muzeológiai módszertani útmutatást adnak a magyar régiókban a helyi történeti, néprajzi gyűjtemények létrehozásának, gondozásának folyamatában. Szobi Eszter 2006-tól tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének. A szövetség sokrétű tevékenységébe gyakran kapcsolódnak be a Kultúráért és Turizmusért Társulás tagjai is, akik hagyományőrző munkájuk során felhasználják az itt szerzett tapasztalatokat.”
Búcson az ünneplő közönség autóbuszba szállt, megtekintették Búcs nevezetességeit, majd és egy színes, tartalmas körutazás keretében lehetőségük nyílt a régió több néprajzi gyűjteményével való ismerkedés.
Hihetetlenül gazdag, jól szervezett nap volt, szemet, szívet gyönyörködtető pillanatokkal telve!
Dunamocson a Helytörténeti Gyűjteménynek otthont adó tájházat Szegi Ilona mutatta be, a helyi nótafák dalcsokorral, frissítővel fogadták a vendégeket.
Mindenkire az újdonság erejével hatott az Izsai Múzeum megtekintése, hiszen az intézmény alig két hónapja nyílt meg, óriási erőfeszítések árán. Dr. Sipos Anna, Tóth Kurucz Mária és segítői nem titkolt büszkeséggel mutatták be a korábban óvodaként működő épületben kialakított csodálatos múzeumot, ahol a néprajzi gyűjtemény mellett a római kori Leányvár története, ásatások során fellelt kincsei is megismerhetőek.
Sipos Anna és Kurucz Lajos, a huszárbandérium kapitánya nótaszóval, a helyi asszonyok az elmaradhatatlan izsai túrós rétessel kényeztették a vendégeket.
Hetényben Luca Sára polgármester asszony a Lilla Galéria történetét, a falu kulturális életében betöltő szerepét vázolta, majd a Hét Vezér étteremben ebéddel vendégelték meg az ünneplő közönséget.
Kéménden Csuka Mária nyugalmazott tanárnő magángyűjteményét csodálhatták meg a körutazás résztvevői. A gazdag gyűjtemény immár kinőtte a magánház mellett kialakított kis ház kereteit, Csuka Mária elmondta, nagyon szeretné a falu vezetőségével együtt megoldani, hogy tágasabb helyre kerüljenek az elődeink életét bemutató eszközök, értékek.
A bényi Kézműves Házat a Csemadok helyi szervezete működteti, Koczka Katalin az autóbusznyi vendég ellátása mellett éppen egy filmes csoport munkáját is segítette: Ifj. Galán Géza és Vavreczky József közösen a kurtaszoknyás falvakról forgatnak dokumentumfilmet. Népviseletbe öltöztetett helyi fiatal pár mellett két idős asszonyt faggattak a helyi szokásokról, népviseletről.
Farnadon Harangozó Kornélia szeretettel fogadta a vendégeket, a tájház után a helyi kultúrházban énekkel, tánccal mutatkoztak be a gyermek tánccsoport tagjai.
Az utolsó állomáson, Szőgyénben Berényi Kornélia várta az autóbuszt, s miközben a másnapi Pajta Titkok elnevezésű vigalomra való készülődés zajlott a tájház udvarán, a vendégek megtekintették a néprajzi gyűjteményt egy egykori parasztházban, illetve a tájház szomszédságában az egyedülálló szőgyéni régészeti múzeumot. Baracska Árpád szakmai előadását nagy érdeklődéssel hallgatta meg a közönség.
Egy nap alatt ennyi érték, vendégszeretet, a gyönyörű táj, a jókedvű és érdeklődő társaságnak köszönhető, hogy az egész napos utazás alatt elfáradni sem volt idő, jöhet a következő alkalom, vajon mit talál ki Szobi Eszter, mivel teszi vonzóvá a következő Emese Udvarházi Napokat?
A Magyar Interaktív Televízió oldalán megtekinthető a filmösszeállítás: www.televizio.sk
A Kossuth Rádióban szeptember 16-án, hétfőn fél hétkor a „Határok nélkül” műsorban elhangzott Benkei Ildikó riportja, illetve bővebb összefoglaló várható szeptember 29-én fél hatkor, a Kultúra határok nélkül adásban, a Kossuth Rádióban.
A Képgalériánkban Haraszti Mária képriportja megtekinthető ITT>>>.
Forrás: pog, Felvidék.ma
XV. Emese Udvarházi Napok
A Kultúráért és Turizmusért Társulás állandó és pártoló tagjait, a községből elszármazottakat, a népviseletes babagyűjtemény létrehozóit és támogatóit hívta meg a XV. Emese Udvarházi Napok körutazással egybekötött jubileumi rendezvényére a Felvidéki Népviseletes Babagyűjtemény létrehozásának tizenötödik évfordulója alkalmából.
http://www.televizio.sk/2013/09/xv-emese-udvarhazi-napok/
Nagyasszony-díjat kapott Szobiné Kerekes Eszter
A Nagyasszonyi díjat 1998. óta adja a Főnix Somogyi Nagyasszonyok Egyesületének elnöksége azoknak a nőknek, akik közösségi munkájukkal segítették a civil szervezeteket és egyesületeket. Az egyesület önkéntesen létrehozott, érdekvédelmi és érdek képviseleti szervezet, amelynek kiemelt célja: – Az emberi értékek védelme. – A család, az anyai szerep és egyéb női értékek elismerése, és elismertetése. – A falun élő, aktív társadalmi tevékenységet önkéntesen végzők munkájának megismerése, elismerése és támogatása. – Népi értékeink felkutatása, megőrzése, megmutatása. – Hagyományok életre keltése, felidézése, ápolása, tovább adása a fiatalabb generációknak. – A testi, lelki egészséges életmódra nevelés, ebben való tevékeny részvétel. – A természeti és épített környezet védelme. – Kapcsolatokat épít itthon és országhatáron túl, az egyes Nagyasszonyok lakóhelyei között.
A FŐNIX Somogyi Nagyasszonyok Egyesülete megalakulásának a célja a vidéki nők és a kistelepüléseken élők problémáinak felkarolása. Olyan nők „felmutatása” a közösségnek, akik tevékenységükkel elősegítették valamilyen nemes szándék megvalósulását, és példaként szolgálhatnak sokak számára. Az elismerés alapítóinak a történelmi nagyasszonyoknak a példája lebegett a szemük előtt, akik kiemelkedő személyiségei voltak a régi Magyarország egy-egy területének. A címet pályázat útján adományozzák, nagyasszonyi kitüntetésre olyan nőket jelölnek, akinek közösségi munkája, élete példamutató. A Genfből származó kezdeményezés alapján október 15-én – vagy ehhez közel eső napon – a Falusi Nők Világnapján vehetik át a kitüntetést azok a nagyasszonyok, akiknek munkásságát környezetük ismeri és elismeri. Olyan hölgyek kapnak, akik hosszú időn keresztül kiváló önkéntes munkát végeztek, s akiknek példája ösztönző hatással lehet arra, hogy minél többen vegyenek részt közösségük megtartásában, a közösségi mozgalom megerősítésében. Nagyasszonynak lehet jelölni, aki legalább tíz éve aktívan, önzetlenül dolgozik a közösségért. Az elnökség dönti el, hogy a benevezett asszonyok megfelelnek-e nagyasszonynak.
Idén a szép és bensőséges ünnepi eseménynek, mely Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fő támogatásával jöhetett létre, Csízi Péter alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, Szili Katalin, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, majd Porkoláb Lászlóné a FŐNIX Egyesület vezetője tartott ismertetőt az átadási ceremónia előtt.
A Szivárvány Gyermekházban megtartott ünnepségen idén tizenegy nagyasszonyt választottak, köztük Szobiné Kerekes Esztert, a búcsi „A Kultúráért és Turizmusért Társulás elnökét, valamint a Népviseletes Babák Háza megálmodóját. Összegyűjtötték és megvarratták a népviseletek kicsinyített mását babacsaládokra a szakirodalomban tagolt tájegységek szerint. Összefogtak azokkal, akik hittek népi örökségünk megmentésében és szívesen szervezték meg az eddigi 231 kiállítást itthon és külföldön. 2010-ben, tizenkét év vándorlás után, állandó kiállítási helyre, Búcs községbe került a népviseletbe öltöztetett babacsaládok mára 51 tagú (elemű) gyűjteménye.
A díj átadásakor elhangzott, hogy Szobi Eszter élete összeforrt a felvidéki magyarságéval, annak minden örömével és bánatával. Élete vezérfonala a mai napig a hit. Hit a Mindenhatóban, és hit a nemzetben és a megmaradásban és folytatni közösségépítő tevékenységét.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehettem a főnixmadarat ábrázoló díjat. Ez a díj további munkára kötelez, igyekszem a jövőben is a felvidéki magyar közösségért dolgozni. Ma leginkább arra van szükség, hogy a megbecsülést, az odafigyelést és a szeretetet visszacsempésszük az emberi kapcsolatainkba. Számomra mindig öröm, mikor azt látom, hogy vannak a közösségeknek összetartói, akik legtöbbször hölgyek. A nagyasszonyi cím a szívről és a szeretetről szól. Olyanokról, akik a lelkükből, a szívükből tesznek és adnak egy közösségnek. Alázat és szolgálat nélkül nem lehet dolgozni. Ha egy embert nem érint meg egy másik sorsa, lélektelenné, üressé válik mindenki – nyilatkozta lapunknak a díjátadó ünnepség hazaérkezése után Szobi Eszter.
Forrás: Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Húsvét a Babamúzeumban
Húsvétkor, nagyszombaton nagyszabású hangulatos rendezvényre került sor „Húsvét a babamúzeumban” címmel Búcson, az Önkéntesség Európai Éve, valamint a Családok Éve jegyében. Hímes tojásokból és népművészeti különlegességekből nyílt új időszaki kiállítás, amely május 8-áig megtekinthető a Babamúzeumban.
A rendezvénynek a Búcson található Felvidéki Népviseletes Babák Háza – a Babamúzeum és az Emese Panzió adott otthont. A Babamúzeumot egyébként ünnepélyes keretek között 2010. május 2-án nyitották meg, és létrehozók célja a felvidéki népviseletes babák gyűjteményének bemutatása mellett időszaki kiállítások és kulturális rendezvények szervezése a múzeumlátogatók részére, amilyen a húsvéti is. A népviseletes babák gyűjteményét – mely már Európa több városában óriási sikert aratott és eddig több mint kétszáz alkalommal került bemutatásra – Szobiné Kerekes Eszter „álmodta meg” és férjével, néhai Szobi Kálmánnal szervezték. A Kerekes család szülőházát Szobiné Kerekes Eszter és testvére, Kerekes András ajánlotta fel múzeumi célra.
Az ünnepélyes átadás óta eltelt időszak alatt népi öltözködési kultúránk iránt érdeklődők sokasága látogatott el községbe és gyönyörködött a Dél-Szlovákia 51 községéből összegyűjtött népviseletes babacsaládok öltözetében. Megtekinthető az a család is, amely Varga Julianna közreműködésének köszönhetően Bulcsu vezér korát, a honfoglalás idejét idézi meg.
A ,,Húsvét a babamúzeumban” című rendezvényt idén a CSEMADOK búcsi alapszervezete és a Kultúráért és Turizmusért Társulás szervezte. A nap folyamán hímes tojások és népművészeti különlegességek kiállítása nyílt a babamúzeumban, Dr. Bérczi Andrásné Csenky Eszter gyűjteményéből, aki felvidéki származású, családját a második világháború után Zselízről telepítették át Magyarországra. Egy nagyon kedves magyarországi közreműködő, Lukács Ágnes szereplése tette a napot gazdagabbá: furulyamuzsikával lépett fel, Ág Tibor felvidéki népdalgyűjteményéből szólaltatott meg néhány dalt, és a húsvéti tojásokról, szokásokról tartott színes előadást.
Délelőttől kézműves foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek, lehetőség nyílt a tojásfestés, húsvéti díszítés, húsvétváró mondókák, locsolóversek elsajátítására. A felnőtteket pedig hidegkonyhai bemutató várta, húsvéti gasztronómiai különlegességekből kóstolgathattak. A programot táncház zárta az esti órákban.
felvidék.ma
2011. április 21.
Képgaléria
Bemutatjuk: Szobi Esztert, a Babamúzeum megálmodóját
FELVIDÉK.ma
Képgaléria
Papp László fotóalbuma
STV2 – Televíkend A műsor 8:18 pecétől a Babamőzeumról láthatunk rövid bemutatót.
TA3 – Komárno a okolie : 9:30-tól
http://www.ta3.com/embed/4595BFBA-38AA-4E0B-B908-A4FAA7D22A4A.html
